Klímaváltozás: ez vár Magyarországra és a környező országokra. Lesz itt mindent elsodró villámárvíz, pusztító aszály, viharok. Gyors, határozott és rendszerszintű intézkedésekkel el lehetne kerülni a legrosszabb európai forgatókönyvet.
A idei nyár szerte a világon a szélsőségeké volt, hőhullámok, erdőtüzek, heves esőzések, árvizek, tornádók tomboltak Európában. Magyarországon idény nyáron négy hőhullám borzolta a kedélyeket.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált jelentés szerint ez azonban csak bepillantás a jövőbe: a régiónkra vonatkozó számítások szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást – olvasható a Másfélfok összefoglalójában.
Hőmérsékleti rekordok dőltek meg: Törökországban 49,1 fokot mértek, Szicíliában 48,8 fokot mutattak a hőmérők augusztus 11-én. Nagy-Britanniában most először fordult elő, hogy hőségriasztást kelljen kiadni. Norvégiában és Svédországban is volt hőhullám! Magyarországon a nyár első két hónapjának hőmérsékleti átlaga megközelítette a 23 °C-ot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben.
Az aszályos időszakok a jövőben is fennmaradnak, és várhatóan fokozódni fog az előfordulás gyakorisága – Fotó: Envato
Tomboltak a viharok: Németországban 100–150 mm, Belgiumban 100–200 mm csapadék hullott három nap leforgása alatt július 13–15., az áradások miatt legalább 220 ember életét vesztette. Németországban még az is előfordult, hogy a traktort vitte el az özönvíz.
Erdőtüzek szerte a világban: Görögországban, Törökországban is a lángokkal kellett küzdeni, és bár nem szokatlan a jelenség ezekben az országokban, de a tüzel hőintenzitása négyszer magasabb volt mint az eddig rekord.
Az IPCC szerint több mint 90%-os a valószínűsége annak, hogy a megfigyelt hőmérséklet-emelkedés az emberi tevékenység következménye, és a jövőben folytatódni fog a melegedő tendencia Európában.
Az új összefoglaló jelentésben (AR6) négy régióra bontották a szakértők Európát (Észak-Európa, Nyugat- és Közép-Európa, Kelet-Európa és a Földközi-tenger térsége).
Tomboltak a viharok Európában – Fotó: Envato
Egy-egy időjárási esemény akkor is szélsőségesnek számít, ha az egyes meteorológiai paraméterek ugyan önmagukban nem extrém jelenségek, viszont több tényező együttes előfordulása összességében problémát okozhat – olvasható a masfelfok.hu-n.
Ilyen például az együtt jelentkező szárazság és forróság, ami Európában a jövőben több forgatókönyv szerint is gyakoribb lesz. Az ilyen együttállás elősegíti az erdőtüzek kialakulását.
Az IPCC különböző forgatókönyvekkel és százalékos valószínűségekkel kalkulál, de a mostani jelentés is hangsúlyozza: még nincs késő cselekedni. Gyors és határozott, rendszerszintű intézkedésekkel el lehetne kerülni a legrosszabb európai forgatókönyvet.